A papi és szerzetesi lelkiségről
A XX. század első felét joggal nevezzük a magyar szellemi élet egyik, hacsak nem mind ez idáig legtermékenyebb korszakának. Kitűnő filozófusaink, jogászaink, teológusaink voltak. Szellemi örökségüket ezért nem szabad parlagon hagynunk. Sőt, elsőrendű kötelességünk, hogy tanulmányozzuk műveiket, hiszen keresztény volt a lelkük, magyar volt a szívük. Olyan személyiségek voltak, akiknek volt önálló véleményük, mégsem akartak mindenáron újat mondani, mert az Igazság kutatásának és életre váltásának szolgálatában álltak.
Ilyen katolikus teológusunk, s a lelki élet igazi mestere volt Halász Piusz O.Cist atya is, aki a katolikus hit nagy igazságait páratlan leleménnyel tudta átvezetni a mindennapi élet eseményeire, s így életre váltani. Erre a bravúrra csak a legnagyobb teológusok képesek. Ő nemcsak írásaival mutatta meg azt, hogy miként váltható életre az evangélium, hanem az életével is.
A jelen kötettel a PPKE Hittudományi Karának Liturgika és Lelkipásztorkodás Tanszéke, mint a lelkiségteológia tantárgy jegyzője és oktatásának felelőse, emléket állít e méltatlanul mellőzött nagy személyiségnek.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.