Magunkról Magunknak – Gyökössy Endre

Ma már senki előtt nem kétséges a pszichoszomatika, a testi-lelki kölcsönhatások érvényessége és hallatlan jelentősége. Ugyanakkor a higiénia szükségessége és köztudott, csak riasztóan egyoldalú. Nincs olyan modern vasbeton ház, tízemeletes embersiló, amelynek legkisebb lakásában nem volna legalább egy tusoló, de inkább fürdőszoba, szappanok, flakonok és desodorok sokaságával. A fürdőszobát nagyjából mindennap és talán mindenki használja – valamiféle testi tisztálkodásra. Ez jól is van így. De mennyi időt szakítunk a lélek higiéniájára? Szűkítsük le a kört magunkra, akik bajba vagy lelki betegségbe került emberekkel foglalkozunk: mennyi időt szentelünk naponként lelki be- és kimosakodásra? Hogy ne fertőzzünk, és meg ne fertőztessünk? Márpedig ez belső tisztogatás és tisztán tartás nélkül elképzelhetetlen. A hogyanról lehet vitatkozni, de a szükségéről aligha. „Ha csak néhány olvasó úgy csukja be ezt a könyvet, hogy szíve kinyílt az egyszemélyes lelkigondozói, életápolói szolgálatra, akkor érdemes volt megírnom és háromszor is bővítenem. Mert minden hasonló témájú és tartalmú könyv befejezetlen, s ha akad egy fiatal pasztorálpszichológus, aki továbbírja, áldom az Istent, akár itt, akár odaát.