Pio atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk az életéről, és mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című könyvsorozat az atya életének eddig kevéssé ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az Olvasókhoz.
A válogatás első kötete az atya Pietrelcinában töltött fiatalságának éveibe kalauzol bennünket, mely egy kevéssé ismert, rendkívül bensőséges világ. A fiatalember lelkét az Úr szeretettel és szenvedéssel formálja a saját képére és hasonlatosságára.
A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan, nagyon személyes hangvételű olvasmány. Pio atya szerzetestársai, valamint a saját környezetében élő hívek és barátok elevenítik fel emlékeiket az atyáról, aki mindannyiuk közös példaképévé vált.
A kötet válogatás az atya mondásaiból és tetteiből, melyeken keresztül megismerhetjük Pio atya kapcsolatát Istennel és az őt körülvevő emberekkel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya úgy az emberi, mint és isteni világnak, minden pillanatban folyamatosan részese volt.
A könyv nagy különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének azt a dimenzióját tárja fel, amely a sajátos lelki kapcsolatot jelentett az emberi és az isteni világ között. Ez nem más, mint a humor.
Pio atya cselekedeteivel személyesen adott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.
A válogatás harmadik kötete Giovanni Siena naplószerűen lejegyzett visszaemlékezéseivel kezdődik, majd Monsignor Pierino Galeone gondolatai kerülnek napvilágra.
Pierino fiatal papként, betegen találkozott először Pio atyával, 1945 februárjában. Súlyos betegségéből kigyógyulva, azzal a céllal alapította meg a Szenvedés Szolgái világi intézményt, hogy maga is segíthesse a testben és lélekben gyötrődő embereket.
Monsignor Galeone Pio atya boldoggá avatási eljárása során, 1986-ban tett tanúvallomást lelki atyja erényeiről és életéről.
Pio atyát élete során azonban nem csak lelkes hívek és tanítványok vették körül.
Az ellene folytatott egyházi, inkvizíciós eljárás dokumentumai is azt bizonyítják, hogy az atya életének legfőbb próbatétele nem „csupán” a testi szenvedés volt, hanem szembe kellett néznie a hétköznapi emberek és paptársai kételyeivel, esetenként rágalmaival is.
Lelkiereje azonban egyetlen pillanatra sem hagyta el, az Egyház továbbra is Isten szavát közvetítette számára. Testi és lelki szenvedései közepette mindvégig Assisi Szent Ferenc életpéldáját tartotta szem előtt.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.