A mi Gazdánk ma is és újra azt üzeni: van értelme a szenvedésnek! Ne meneküljünk tőle, ne fordítsunk neki hátat, de ne is adjuk meg magunkat apatikusan! A szenvedés nem értelmetlen tűz! Legfeljebb csak annak számára, aki nem tudja, mire való. Az eléghet benne, mint a túlhevített agyag, porrá és hamuvá omolhat. De aki öntudatosan fölveszi életébe, beépíti és fölhasználja az a szenvedések lassú, fojtott tüzében szénné válhat. És csak szénnel tud új képeket rajzolni a Nagy Művész. Szénnel fűt, hogy ezt az önzésbe fagyott világot felmelegítse. Aki öntudatosan beépíti az életébe és fölhasználja, azt a szenvedések lángja meg is edzhezi, mint ahogy az acélt is tűzben edzik hasznos szerszámmá.

Írjon vélemény

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           Jó

Írja be az ellenőrző kódot: